Kedveseim!
Mivel jelenleg az életemből eddig oly nagyon hiányolt spontaneitás időszakát élem, elérkezettnek láttam az időt, hogy az évek óta összebogarászott, horgolással kapcsolatos tudásomat, élményeimet összerendezzem egy helyre. Ennek felülete ez a blog, amely azon kívül, hogy remek tárhely a minták és alkotásaim számára, még akár valakit érdekelhet is:)
Még mielőtt bárki is megijedne, nem csipketerítők mintáit vagy napokig készülő kötött mellényeket szeretnék itt közzétenni, hanem egy nagyon is hagyományőrző tevékenység, a horgolás örömére és lehetőségeire szeretném felhívni a figyelmet, azonban kicsit modernebb köntösbe bújtatva.
Mert mindennek megvan a története...
Azt hiszem, 8-9 éves lehettem, amikor a nagyari nagymamám kezében szaporán táncoló horgolótű látványa egy pillanat alatt, végérvényesen megbabonázott. Már nem emlékszem, mit készített éppen, csak a tűre tudtam figyelni, és hogy a mozdulatok mennyire természetesnek hatnak. És mama közben oda sem nézett! Hát kérleltem is rögtön, tanítson meg, aztán mivel neki egy kisebb tűje volt, nekem meg ügyetlenebb kezem, az első alkalommal - kezdeti lendületemből cseppet sem veszítve - végülis egy pompomot készítettem, amihez ugyan nem kellett horgolótű (csak kartonpapír és fonál), de nagyon büszke voltam az eredményre:) - Végülis az egyik fő kellék már a kezemben volt:)
Később aztán szépen sorokat horgolva sajátítottam el az alap pálcákat (ezek bőven elegendőek lettek volna, akár körbe is lehet horgolni velük egy villamost), a többi pálcát a neten található videók és leírások alapján lestem el, ezek amolyan úri huncutságok, egy-egy finomabb darab elkészítéséhez kellettek.
Bár még nem vagyok nagymama, büszke vagyok arra, hogy egyre több ismerősöm kér meg a horgolás alapjainak megtanítására. Tartottam már rögtönzött "kurzust" kórházi ágyon, kis csipetcsapatnak stáb után munkahelyen (természetesen főnök engedélyével), két nintendózás között ovi óta ismert barátnőnek. Lényegében bárhol, bárkinek szívesen megmutattam eddig. Sajnos még adósa vagyok pár felkérésnek, így reményeim szerint itt virtuálisan be tudom hozni majd lemaradásomat:)
No de a lényeg:
Mindenki képes horgolni, alkotni, valami újat létrehozni, nem mellesleg az élményben fürödni!
Csak olyan munkákat fogok itt bemutatni, amit bárki el tud készíteni, tehát bátran kezdj hozzá!
Mire is van szükség a horgoláshoz?
- Most először tuti a türelemre gondolsz, pedig az nem szükséges hozzá. Épp az a lényeg benne, hogy feszkó, stressz esetén is nekiülhetsz és érzékeled, hogy egy pár sor után megnyugtat, koncentrálttá, fókuszálttá, mégis ellazulttá tesz. Tehát ha nagyon ki akarom fordítani, a türelem a horgolás mellékterméke:)
- Kell viszont egy jó minőségű horgolótű, erről majd töltök fel képet, vagy 2-3 méretű, ugyanis különböző méretű fonálhoz adott méretű horgolótű kell. TEHÁT: ha 3,5 méter fonalat két óra alatt 6-os tűvel akarsz horgolni, akkor hány ember kell a gödör kiásásához?:) na jó, ennél sokkal könnyebb lesz dönteni:)
- A kiválasztott munkához szükséges színű és mennyiségű fonál. Amiket itt horgolni fogok, általában nem tesznek ki egy gombolyagot, szóval nem kell rögtön rohanni a fonalboltba, akár egy évek óta otthon tengődő gombolyaggal is indíthatsz.
- És kell természetesen egy fantázia, egy minta, hogy mit szeretnél kihozni a fonál és a horgolótű találkozásából.
De hogy az élmény sem maradjon el, fogjunk is hozzá!
Csodás perceket és tündéri alkotásokat kívánok mindenkinek!
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése